A nagy pótlás:)

Igen kedves közönségünk, jól látjátok:végre elhatároztuk magunkat és nekiállunk bepótolni mindent...Szerencsére én azért dokumentáltam mindent, meg ugye nem is lehet csak olyan könnyen elfelejteni ezeket az élményeket. És tényleg ha jobban belegondolunk az hogy néha el-elmarad a naplóírás ez tulajdonképpen jót is jelent, hiszen mindig el vagyunk foglalva, van egy csomó program, találkozó, apartman bulik, na meg persze az iskola is (majd' elfelejtettem:) De anyukák, apukák, nagyszülők, testvérkék, barátok, kiscicák..nyugodjatok meg jól vagyunk és élvezzük az életet:)))

Akkor kezdeném is, de csak a fontosabb dátumokat..:


2008. március 7. (péntek)
Erre az estére "sajnos" sikerült egy kicsit túl sok programot szevezni. Olyan 6 óra felé kezdtük a palacsintapartyval. Résztvevők: Nils és barátnője(aki csak erre a pár napra jött látogatóba):Caroline és Jerun (belga srácok) Jana (cseh csaj) meg mi ketten.

Ja azt nem is tudom, hogy említettem-e már, hogy végre sikerült "megszabadulnom" a drága olasz lakótársamtól:) Az én legnagyobb örömömre, miután hazajöttünk Lappföldről ő már ment is haza:) És ami a legjobb az egészben, hogy most a cseh csajjal Jana-val lakom együtt. Nagyon jól kijövünk, sokat nevetünk együtt, és ő tényleg a barátom. Ő például az egyik olyan ember itt a cserediákok között, akiről tudom, hogy otthon is a barátom lenne. És amióta együtt lakunk Yokóval (a japán csajszival) is más lett a viszonyunk. Illetve az egész légkör teljesen más az apartmanban. Már nem zárt ajtókat látok mikor hazajövök, és nemcsak szökőévben beszélünk egymással..

De visszatérve a palacsintázáshoz: Ezen az estén Janával mi voltunk a főszakácsok:)Mi tök jól elszórakoztunk, bár közben rájöttünk kicsit előbb kellett volna nekiállni az 50palacsintának,mert ugye azért ez időigényes...de mindegy, sztem jól sikerült a party, a többiek is elégedetten, tele hassal távoztak.

Aztán utána irány haza fürdés, hajmosás majd Joniék(a német csaj) már vártak minket a girl-party-n. Beléptünk és valóban egyből érezni, vagyis hallani lehetett, hogy ez igazi csaj party:) Mindenki beszélt egyfolytában és jó nagy hangzavar volt. Szerintem fiúkáink ezt nehezen viselték volna:) Mindenesetre mi jól szórakoztunk nélkülük is.

Aztán én naívan azt hittem, hogy még át tudunk menni a francia apartman buliba is az Onella(a bulizóhely neve, ahova a silver kártyáddal éjfél előtt kell megérkezned, így nem kell belépőt fizetned)előtt. Később rájöttem ez lehetelen, túl sok program egy estére. Így az ellenkező nemű cserediák társainkkal csak az Onellában találkoztunk, ahol aztán nagy táncpartyt csaptunk együtt:)


2008. március 8.(szombat)
Nils barátnője még mindig itt van. És a mai közös "nemzetközi" filmnézés is ennek köszönhető. Jerun átjött hozzánk mozizni, hagyta a fiatalokat romantikázni. Na de a mi kis mozizásunkról csak annyit, hogy Janának és Jerunnak sikerült a film végére elaludnia. Tisztára mintha magamat látnám, és tényleg idegesítő.

És ez volt az a hétvége, mikor Yokó barátai két srác és egy japán csajszi itt voltak. Ezen a hétvégén a lakást betöltötte a zene, ugyanis ők egész nap énekeltek. Én nagyon élveztem, Jana néha kevésbé, mert a baj az volt, hogy nemcsak napközben ,hanem este és még éjjel is énekeltek:)Ugye ez engem már nem zavart egyrészt mert jó alvó vagyok, másrészt,mert az én szobám nem szomszédos Yokóéval. Hát Janának nem volt szerencséje. Ő a papírvékony fal mögött hallgatta egész hétvégén a japán nótákat. Ja és készítettem egy "dugi-felvételt" a telefonommal:)


2008. március 14.(péntek)
A harmadik vizsgamegpróbáltatás(hú micsoda szó:) napja. A tárgy :Stategic Management. Sajnos én ezekben a napokban nem voltam túl jól, mert elkaptam valami fránya vírust, így a vizsgámat is betegen, begyógyszerezve írtam meg. És teljesen abban a tudatban voltam, hogy tuti megbuktam. Na de azóta már tudjuk az eredményt mind a kettőnknek négyes lett:) Még a vizsga előtti hetekben a tanárunk(aki egyébként egy német professzor:Thomas Lauer) kérdezte a csoporttól, hogy milyen típusú vizsgát szeretnénk írni: A) elméleti, semmit nem lehet használni B) mindent használhatunk, de (igazándiból lényegtelen),mert nem elméleti, hanem gyakorlati, azaz kapunk egy esettanulmányt és azt kell megoldanunk a különböző stratégiai módszereket alkalmazva. Na az én kis szorgalmas, magolós, "imádok elméletet tanulni" osztályom természetesen az utóbbit válsztotta, így a vizsga előtti napokban már mindenki be volt sz..va, hogy most ezt hogyan is fogjuk megoldani. De aztán sikerült:)

Ezen az estén lazításképpen mentünk Dina-házibuliba(ő a lengyel csajszi). És hogy a buli indoka is meglegyen: Dina barátja,Mirek, ezen a hétvégén látogatott Seinäjokiba és ugye muszáj megismernie minden cserediákot:) Mi, Dina tanácsára próbáltunk vele jó kapcsolatot kiépíteni, mert ő Dublinban lakik és nekünk ekkorra már megvolt a repjegyünk a dulini és londoni "körutunkra".

De előtte megkostóltuk a cseh pince egyik remekét: slilovicát:) Jananak csomagja érkezett a héten és hát ez is benne volt. Nekem ezen az estén nem sok hangom volt(többiek jól szórakoztak rajta, meg a hangmagasságomon is) és Jana tanácsára kóstoltam meg ezt a nedűt, mert: "Andi ez segíteni fog hidd el!", ami kb. a magyar pálinkához hasonlítható.

Ma este mi kihagytuk a szokásos Onella bulit:(Gergő aranyos volt és itthon maradt velem, és ápolt engem.


2008. március 15. (szombat)
Tudom-tudom nemzeti ünnep. Ha kokárdát nem is tűztünk(kellékek hiányában), de azért mi is megemlékeztünk a márciusi ifjakról.

Az apartman hangulata most már tényleg kezd barátias, családias légkörré válni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy ezen az estén Yokó készített nekünk valami japán remeket. A nevét sajnos nem tudom, nem is tudom, hogy mondta-e, de mindenesetre leírom mi volt benne: rizs(jééééééé) ez volt az alapja mindennek és ebben voltak valami rózsaszín rákdarabocskák, meg különféle növények. Az előétel pedig planktonleves volt. Hát kinézetre igen érdekes, de ha becsuktad a szemed igen ízletes és különleges élvetzetet nyújtott.

A vacsora közben megtanultunk ezt-azt a japán konyháról. Például ők nem esznek mindent külön tányérból, vagyis nem pakol mindenki magának külön, hanem csak a középen levő tányérból csipeget. Aztán, ami szerintem akár hasznos is lehet nekünk, hogy nem esznek sokat. Tényleg csak csipegetnek és csak annyit, amennyi jól esik. Nem tömik magukat, beszélgetnek közben és nem szednek fel minden étkezés végén 2kg-ot...


2008. március 16. (vasárnap)
Ma volt a nagy revans:) Ugyanis ma délelőtt mi voltunk a főszakácsok Janával. Kitaláltuk, hogy közösen készítjük azt a híres-nevezetes GULYÁST. Szerencsére az első 10perc után sikerült rájönnünk, hogy mi nem teljesen egyforma gulyást ismerünk. Oké,én nem vagyok vmi mesterséf, de azért azt mindenki tudja, hogy az eredeti Gulyásleves az a mi kis országunkból származik. Így úgy döntöttünk két külön lábasban külön készítjük a remekművet. Sajnos szerintem Yokó tetszését egyik sem nyerte el igazán. Vagyis minkettőről azt állította, hogy finom(pedig ugye tudjuk csak a magyar gulyás az igazi:) ), de valahogy az általa elfogyasztott mennyiség nem ezt mutatta.

mindegy..azt azért sikerült kiderítenem, hogy a cseh-gulyás(ugye milyen rosszul hangzik?!) az nem is leves, hanem valami pörköltféleség.

Természetesen estére is volt programunk: mentünk a sportcsarnokba a floorball bajnokság utolsó, döntő meccsére: Seinäjoki- Helsinki (4-5) . És sajnos kikaptunk. Bár, ha őszinte akarok lenni megérdemelte Helsinki, jobbak voltak.


2008. március 19. (szerda)
Bár az iskolaorvos állította, hogy a betegségem nem fertőző, ez nem vírus, csak megfáztam..ennek ellenére Gergő ezekben a napokban ugyanazokat a tüneteket produkálta, mint én korábban.
Így a ma esti spanyol apartmanbulin egyedül képviseltem a magyar szekciót. De hiányzott Gejgi, és nemcsak nekem. Többen hiányolták:) És mivel ma estére kimenőm volt, így az Onellába is a többiekkel tartottam. Szokás szerint jó kis tánci-tánci volt.


2008. március 21. (péntek-Nagypéntek)
A tavaszi szünet második napja. Mivel csodálatos napsütésre ébredtünk reggel(VÉGRE!), így rögtön el is határoztunk, hogy délután biciklizünk egyete Seinäjokiban. Ugyanis nemrég fedeztük fel, hogy mi csak igen kis részét ismerjük városunknak,a központot. Gergővel és Janával egy jó 10-12km-es túrát tettünk az ÉK-i részen. Oké, tudom ez nem hangzik soknak, de ha kipróbálnád az én falubikomat egyenesen hősnek neveznél, hogy egyáltalán ennyit tudtam vele menni:)
Ma este a szokásos apartmanbulit, mi jó keresztény:) módjára, azaz a Nagypéntekre való tekitettel kihagytuk. Többiek ezt nem nagyon értették. Most jöttek ki igazán a nemzetek felfogása közötti, a szabadelvűség megjelenésének ellentétei. Például a hollandok és a belgák számára ez teljesen elképzelhetetlen. Állításuk szerint náluk a templomok csak turisztikai látványosságok, és általában üresek. Nekünk meg ez volt furcsa...


2008. március 22. (Nagyszombat)
Ma reggel Jana egyik barátnője Martina érkezett hozzánk ähtariból. Ő is cserediák az ottani erdészeti egyetemen. Ezt lehet korábban már említettem, hogy mi is voltunk ähtariban egy kisebb cserediák találkozón, ahol találkoztunk egy magyar sráccal: Andrással, aki szintén a soproni egyetemről jött:)
A finneknél az a szokás, hogy nagyszombaton a város különbözö pontjain(persze kijelölt helyen) tüzet raknak Jézus feltámadásának emlékére. Így mi is úgy döntöttünk délután, hogy meglátogatjuk a legősibb városrészt és megnézzük azt a bizonyos Örömtüzet. Törnävä-ba mentünk, ez egy jó 5kmes biciklizést jelentett.
Hát, ha őszinte akarok lenni nem volt egy nagy durranás. Nem voltak túl sokan, és még kolbászt sem sütött senki:( Ne nevessetek! Mi tényleg azt hittük, mert ha valamit megtanultunk Lappföldön, akkor az ez volt, hogy a finnek mindehol esznek sausega-ot. Hát itt pont nem:) Így a lökött cserediákok sem merték elővenni a táskájuk alján lapuló kis kolbászokat.
Talán az egyetlen érdekesség, hogy láttunk népviseletbe öltözött kislányokat. Szegények nem értették, hogy ezek a más nemzetiségű, nem is finnül beszélő emberek miért fényképezik őket?!
Olyan 8óra tájban,és kb.-5fokban kerekeztünk hazafelé. brrr
És még nem volt vége a napnak. Na jó, mi tényleg nem tehetünk róla. De Jurgita(az egyik litván csaj) bulit szervezett magához. És ami a legjobb volt az egészben, hogy ez beszélgetős, iszogatós, nevetgélős este volt, és nem kellett rohanni az Onellába időre. Egy este végre Onella nélkül:)


2008. március 23.(Húsvétvasárnap)
Gergővel és Vitalyval (egy másik litván csaj) már tegnap eldöntöttük, hogy ma Húsvétvasárnap mindegy, hogy milyen templomba mindegy, hogy milyen nyelvűre, de elmegyünk misére. Így reggel 9-kor már mi is ott ültünk a padokban és a litván csajjal hallgattuk az evangélikus templomban a finn nyelvű misét:) De ott voltunk!
Ebéd után, ismét biciklire pattantunk páran és irány a tó. Többnyire csak csajok jöttek, mert a fiúink nagy készülődésben voltak a holnap reggel miatt. Szép kirándulás volt ez a mai, azt leszámítva, hogy a tó melletti elhagyatott úton tükörjég volt, és így sikerült bebizonyítanom, hogy biciklivel és gyalog is el lehet esni:)))
Felmentünk egy kilátóba, ahol Vitaly előkapott a táskájából egy tojásokkal teli szatyrot, és mindenkinek választania kellett egyet. Majd összeütögettük tojásaink két végét egymással, hogy kié a legerősebb. Martina "győzött", és ez azt jelentette, hogy hatunk közül(Vitaly, Martina, Nicky, Jana, Jaro és én) neki lesz a legszerencsésebb és a legszebb nyara. Megtanultunk egy litván szokást:)
Ezalatt a srácok(Gergő, Marek, Peter, Ricardo) nagy készülődésben voltak. Marek tanította őket valami húsvéti "eszköz" készítésére. Gergi nagyon büszke volt magára, hogy ő egyedül fonta a saját fegyverét. Erről is van képünk, és lehet haza is kell vinnünk magunkkal:)


2008. március 23. (Húsvéthétfő)
Már reggel nagy készülődésben voltunk, vagyis én inkább rohanásban(milyen meglepő?). Forgáncsfánkot sütöttem reggel, meg hajmosás, fürdés..Jana még tegnap este készített almáspitét. Mert ugye jó háziasszony módjára valamivel várnunk kellett a fiúkat.
Hát ők is meg is érkeztek olyan fél10 magasságában. Hallhattunk szlovák locsolóverset, végre (bár lehet jobb lett volna nem) megláthattuk és megérezhettük a popsinkon a tegnap készített eszközt:nyolcas fonású korbácsot és még jó kis locsolást is kaptunk...Na de azért mi sem voltunk elveszettek, vízzel, teli lábasokkal mi is készültünk:) Ennek a csatának 5cm-es víz lett az eredménye az aprtmanban. Szegény Yokó, nagyon rosszkor érkezett haza és semmit nem értett az egészből. Kicsit berágott ránk..utána próbáltuk neki elmagyarázni, levélben leírni, de nem hiszem, hogy teljesen sikerült megtörnünk a jeget.
Aztán a nagy locsolkodás után( egyébként ez kb. 5perc volt) jött a beszélgetős, kínálós, sütizős, slilovicázós rész. Szegény kis olasz srácunk csak kapkodta a fejét, ő nem értett semmit az egészből. Azt mondta náluk csak a csokitojás hagyománya van Húsvétkor. hahaha

Este belga party volt a belgák apartmanjában. És teljes belga invázió.ááááááá Itt volt egy pár barátjuk (5srác meg egy csaj). De jó volt. És ez is csak amolyan beszélgetős, Onella nélküli buli volt.


2008. március 25.(kedd)
Ma hazament Yokó. Sajnos a búcsunk nem olyan volt, mint ahogy elképzeltük volna. Szerintem a tegnap délelőttöt nem tudta még elfelejteni. Most ez olyan furcsán hangzik, mert nekünk ez a hagyomány nem különös, de ő nem értette. Janával írtunk neki levelet, bocsánatot kértünk benne, meg leírtuk, hogy ez amolyan cseh-magyar hagyomány volt, illetve megemlítettük, ha Magyarországon vagy Csehországban jár keressen fel minket.(Aztán a fogalmazás közben jól elszórakoztunk: oké, gyere, csak lehetőleg ne Húsvétkor..:)
Mikor elment ő is adott nekünk egy levelet, egy igen rövid elköszönő levelet, meg megadta az elérhetőségét. Remélem azért idővel, emailben rendezzük majd a dolgokat. Az idő mindent megold-szokták mondani.(Kivéve amit nem-na jó abbahagyom)
Délután megérkezett szüleim csomagja:)Életem első és már nagyon várt csomagocskája. Volt benne ruha(ami ugye nem fért bele a bőröndbe, bár már most látom hazafelé gondok lesznek a kilókkal) , kis csoki, nyuszicsomag, sonka, és igazi hungaricum pálinka Gergő nagyszüleitől...
Ja és ma végre vettem egy tavaszi cipellőt, így most nagyon boldog vagyok:)


2008. március 26.(szerda)
Első nap az iskolában. Vége a tavaszi szünetnek. A szünet, mint olvashattátok nagyon jól telt,és tényleg már egészen családdá kovácsolódtunk. A héten szinte minden napot együtt töltöttük a többiekkel, és egyre jobban érzem, hogy már nem is lesz olyan könnyű a búcsú...:(
Ma volt a negyedik vizsgánk: finn nyelvből (Gergő:4, nekem:5). Persze Joni(német csaj) simán megtudta magyarázni a hármasát..valahogy ő mindig mindent megmagyaráz..ő nem tudott eleget tanulni, meg ő többet tud és hogy ez a hármas is tulajdonképpen kész csoda..bla-bla-bla. Olyan, hogy csak úgy egyszerűen elfogadni valamit, netán elismerni a hibáinkat, nála(és sajnos lehet a többi németnél is )nem létezik.
Egy új óra is kezdődött ma, az egyik kedvenc tanárunkkal: Coryval(kanadai pasi): Marketing Management.
És estére is, szerda lévén volt programunk. Franciák most mennek haza pénteken, így ez az ő búcsúbulijuk volt. És a jó kis cserediák-szokásokhoz híven az Onella után még egy kis after-party a franciák apartmanjában. (amit mi kb.fél óráig bírtunk)


2008. március 28-30.(péntek-vasárnap)
International Student Gathering (Nemzetközi cserediák találkozó)
Helyszín: Pori
A programunk pénteken délután suli után olyan 4 óra felé indult. Pontosabban indult volna. Ha korábban megvesszük a jegyet, és így lett volna helyünk a vonaton. Így a találkozó első állomása Seinäjoki egyik kávézója. Beültünk és a vezetőnk megtanított nekünk egy új stratégiai, helycserélgetős játékot: Dalmuti. Így kb. két órán át ezt játszottuk. Az egyik helycserélgetés közben Jana táskája felborult és puff egy nagy csörömpölés..Jana táskájában volt egy üveg sör, na ez eltörött. Innentől kezdve már nem is volt olyan sok időnk. Mindent szilánkostalanítani(amennyire lehet) kipakolni, átszrevezni a ruhákat(mert ugye egy táskában volt ruha és sör) és ráadásul nagy ötlettől vezérelve pár dolgot közösen pakoltunk abba a táskába. Hát Jana cuccai teljesen sörtől átitatva, így neki muszáj volt hazafutnia(azt már meg sem említem, hogy futás közben elesett) és újrapakolt: új táskába, új cuccokat. Most már az volt az izgalmas, hogy vajon elérjük-e a vonatunkat? De elkaptuk:)
"Kisebb" késéssel, de megérkeztünk Poriba, ahol szerintem mindenki ránk várt, aztán irány vacsorázni. Egy gyorsétterembe mentünk, ahol, ha jól emlékszem 4,50volt a vacsi, de annyit ettél, meg ittál, amennyit csak bírtál. Na és ezekután mentünk először egy biliárd clubba, aztán meg valami szórakozóhelyre. Képzelhetitek, a sok kaja után én alig tudtam mozdulni...
Kicsit furcsállottuk ezt az estét, mert ha én lennék a szervező első estére tuti valami csapatösszehozó, játékos, vetélkedős estét szerveznék, nem pedig bulit. Valójában jól éreztük magunkat, csak így, hogy nem ismert senki senkit mindenki csak a saját városából jöttekkel bulizott.

a második nap:
Reggeli után, a "nemzetközi válogatottal" kosarazásba kezdtünk. Alvó cimboráink legnagyobb örömére:) Ja mert azt elfelejtettem írni, hogy sportcsarnokban, hálózsákokban aludtunk ezen a hétvégén. Na de a játék kezdete után már senki nem akart aludni:) Fiúk a lányok ellen(na jó a mi csapatunkban volt egy ír srác is, aki pólóját feltűrve, hangját elváltoztatva, de bekerült a női válogatottba:) Terészetesen mi nyertünk:))))) (oké, nem is számoltuk)
Délután busszal indultunk Finnország egyik legrégebbi városkájába Raumába. A buszon mindenki kapott a kezére egy pöcsétet, ami a csapat jelképe lett. Az érkezés után ez volt az első feladat: találd meg a saját csapatodat. Én a csillag(nevünk:superstar) csapatában voltam:egy orosz, egy kazahsztáni, egy finn csajjal, meg egy olasz és egy belga sráccal, meg Janával(ez csak véletlen volt, mert a buszon jó messze ültünk egymástól és pont így jött ki).
Gergő a szívecske csapatban volt 3 angol csajszival, két finnel, meg egy cseh sráccal.
A városi vetélkedő alatt énekelnünk, táncolnunk, szobrokat keresni, csoportos fényképet készíteni, twistert játszani, rap számot költeni, activityzni és még sok minden mást kellett. Gergő a város egyik legforgalmasabb pontján sztriptízelt:)
Sajnos helyezést egyikünk csapata sem ért el, de nem is érdekes, legalább megismertünk egy-két új arcot.
Vacsorázni ma egy másik helyre mentünk, ahol svédaszalosan tálaltak nekünk. Utána több bemutató, játékos feladat következett, majd a záróbuli:) És ez a mai sokkal jobb volt, mert a napközben megismert cserediákokkal együtt táncoltunk. A játékos feladatokról még annyit, hogy limbót is játszottak, de nekik nincs zenéjük hozzá. Mi csak szörnyűlködtünk Gergővel. Ugye milyen jó, hogy nekünk van egy Fenyő Mikink?!

a harmadik nap:
Szokás szerint mindenki sokáig aludt a tegnap este után, aztán a jól bevált önkiszolgálos, "annyit eszel, amenniyt bírsz" étteremben ebéd, majd búcsuzkodás, elérhetőség-csere, és végül hazautazás.

És mikor hazaértünk még volt egy nagyon komoly feladatunk:szállást foglalni Dublinba és Londonba, mert ugye már csak egy hét és megyünk...de nem árulok el mindent, a szállás minőségéről később:)


2008. március 31. (hétfő)
Ma elkezdődött megint egy új óránk: German Business Seminar. Jól hangzik és nagyon ígéretesnek látszik. Ez egy elég intenzív, tulajdonképpen csak hatnapos céglátogatással egybekötött kurzus. Aztán nekünk kell egy projektet írnunk a cégnek. Én már nagyon várom.
És sajnos ma rá kellett döbbennünk, hogy ezen nem mindenki tud résztvenni, mert a végén( a projekt bemutatásán) már nem lesz itt. Megkezdődik a búcsúzás, nekünk csak búcsuztatás(mert majdnem mi vagyunk az utolsók) időszaka....nem akarom...


2008. április 2.(szerda)
Prezentáció Organizational Behaviour-ból( szervezeti viselkedés). Az itteni kapcsolattartónk Ritvä Lappanen, egy nagyon aranyos kis néni, tartotta ezt az órát.
Reméljük az előadásunk elnyerte a tetszését(eredmény még azóta sincs).
Csoport: Gergő, Tran(vietnámi srác), Mustapha(nigériai srác), Jana és én
Igen szerda van, de nem volt ma senki Onellába, és semmilyen apartman buliban, mert péteken vizsga:(


2008. április 4.(péntek)
A vizsga napja Organizational Behaviourból. Első ránézésre nehéz volt, aztán minden kérdésre válaszoltunk nem is keveset, de majd kiderül..Gergő új viselkedési elméleteket gyártott:)Ki tudja, lehet a jövő nemzedéke még tanul róla...
Óra után, mentünk kikapcsolódni a sportcsarnokba. Újra kosarazás együtt:) Én nagyon szeretem ezeket a napokat. Bár ma picit sokan voltunk: Marek, Jaro, Jana, Xu, Jugó meg két másik kínai, Ricardo, Huan, Annnemi, Jani, Gergő és én.
Utána fürdés, egy kis szieszta, ahogy a spanyoljaink mondanák, aztán este irány Tiina apartman. (Tiina a tutorunk, ő a feje mindennek) ma van a 23.születésnapja. )9kor egy "kisebb"csapat odasettenkedett az ajtaja elé majd elkezdtük énekelni a Happy Birthday-t:) Az est folytatása természetesen Onella:) Ja és hazafelé négy barátom volt: Gergő, Marek, Ricardo, Peter. Irigyeltek mi csajok?!Mi voltunk az utolsók(meg Tiina csak ő levált útközben, mert másfelé lakik).


2008. április 5.(szombat)
Már csak két nap és indulunk Dublinba:)))))))Szóval egész nap készülődés, mosás(tisztára mint a mosoda), vásárlás, infógyűjtés Dublinról, Londonról, meg pihi este:)