Január

Most, érkezésünk után 3 héttel újra életjelet adunk magunkról. Nem találkoztunk még jegesmedvével, nem fagytunk meg, van mit ennünk...tehát még élünk. Most hogy minden aggodalmat eloszlattunk megpróbáljuk összefoglalni az utóbbi 3 hét történéseit, fotókkal alátámasztva, de most picit kisebb részletezettséggel.
Megpróbálom az érkezéstől folytatni, bár azóta már nagyon sok dolog történt...
Az első hétvégénk kicsit koplalósan telt, ugyanis nem sok hely volt a böröndben a kajának, ugyanis az ember ha félévre jön akkor nem sonkával meg kolbásszal, esetleg pálinkával tölti meg a poggyászát, bár sokszor eszünkbe jut, hogy milyen jó is lett volna. Hiányoznak a hazai ízek. De azért gyorsan feltaláltuk magunkat, s megtaláltuk a legközelebbi szupermarketet...utána már csak az volt a probléma, hogy nem volt se késünk, se tányérunk, se csészénk, de hála Andi "kedves" lakótársának, Júliának, nem a földről kellett ennünk......na ugrunk egyet, nem csak az étkezésről szólt az a hétvége, hanem arról hogy felfedezzük kicsit a várost. Fogalmunk se volt h merre induljunk, így hát elindultunk az apartmanok alatt folyó folyó mentén:) mert így biztos visszatalálunk, még ha nagy hóvihar lesz akkor is, de nem volt, csak csendesen hullt a hó. Elsőnek az egyetem főépületét fedeztük fel, ami közvetlenül az apartmanok mellett van, csak az a próbléma h a mi sulink, nevén nevezve a Business School nem ezen a részen kapott helyet, hanem jó 20 perc járásra innen:(, ahogy tovább haladtunk megcsodálhattunk egy szép kis csónakházat, majd elértünk Seinäjoki hatalmas Sport Arénájához, amibe sajnos még nem sikerült bejutni, de majd idővel. Utunk során felfedeztük a Jégkorong Arénákat is, mert van vagy 3, jégpályát is láttunk, sőt itt még az Amerikai Focit is imerik, erről van kép is fenn ahogy a nevünket a hóba léptük.:) Seinäjoki kis dombocskájáról sem illik elfeledkeznünk, ahova az emberek délutánonként szoktak kijárni kicsit síelni, snowbordozni, esetleg szánkózni......lehet h egyszer mi is kipróbáljuk, a jövő héten (kicsit sántít ez az időfogalom) február 5-én, ha minden igaz akkor kimegyünk a többi cserediákkal a dombhoz, mert valami party lesz, talán csúszunk is egy párat:)...de itt még nem tartunk.

Folytassuk az első héttel! Hétfőn nem volt suli, furcsállottuk is Andival hogy ezek meg milyen rendszerben tanulnak, ha hétfőn nincs suli. Később kiderült, hogy nem ennyire lusták, csak minden héten más az órarend a tömbösített órák miatt. Ez azt jelenti hogy 2 kurzusunk indult az első héten, ezek még most is tartanak, s szinte minden nap ugyanazokon az órákon veszünk részt 2,3 vagy 4 órában ezeket az órákat 45 percben kell érteni, mert itt minden 45 perc után szünetet tart a tanár, mert rájöttek hogy egy idő után nem tud figyelni a diák. Az évfolyamunk nem 150 főből, hanem csak 30-ból áll, tehát az óráink osztályszinten vannak. Mi az International Programban résztvevő diákokkal meg a BBA diákokkal vagyunk egy osztályban. Nagyon sokszínűek vagyunk, ez szó szerint értendő, mert az osztályban vannak kínaiak, vietnámiak, van egy nigériai srác is Mustafa, aztán egy lett és két litván lány, két német hallgató, szlovákok, egy olasz, két spanyol és finnek is vannak, meg persze mi, MAGYAROK. Az órák nagyon érdekesek, az eddigi mindkét tárgyunkat Cory Isaacs tartja, aki egy 35 év körüli kanadai tanár. Nagyon jófej, az elején kicsit gyorsnak tűnt e beszéde, de mostanra már egész jól megszoktuk, mindig North America-t emlegeti, szinte minden nap elhangzik,hogy honnan jött és az egész osztály tudja, hogy dolgozott diák korában a Coca-Cola-nál,mert minden példája erre épül.....de gonosz vagyok, hogy csak a negatív dolgait mondtam el! De szerintem ennyiben ki is merülnek, mert valójában nagyon gyakorlatias az oktatása, szinte minden nap megoldunk egy esettanulmányt, vagy videot nézünk Európa különböző népeinek munka etikájáról és kultúrájáról, két szóval: NAGYON HASZNOS!..csak sokat kell szótárazni:) Azért leírom az órák címeit is, hátha érdekel valakit: International Human Resource Management és Operations Management. A jövő héttől, ha tetszeni fog, akkor lehet hogy felvesszük a Management of Information Systems c. tárgyat is. Igen, jól látjátok, szinte minden óra menedzsment, de lesz még marketing is.:)
Lassan elkanyarodok a sulitól mert ez nem lehet annyira érdekes az olvasó számára, a későbbiekben csak az eredményeinkről számolunk be.:) Vagy nem:) Még csak annyit a suliról, hogy elég modern, de a miénk kb 2-szer ekkora és az Aulánk is sokkal szebb.:) Egy dolgot emelnék ki, a MENZA nagyon jó, mintha étteremben lennénk (az otthoni menzához képest), mindig finom a kaja és svédasztalos, tehát mindenki annyit vesz, amennyit meg tud enni. Csak egy probléma van, hogy általában nem tudjuk hogy mit eszünk, meg itt mindenki rengeteg zöldséget eszik mindenhez és tejet isznak az emberek ebédre.....jó befejeztem a sulit:)

Háztartás:
Néha mosni is kell, így hát meglátogattuk a mosodát, nagyon szép látvány, ennyi mosógépet még nem is láttunk egykupacon és szárítógépet is most láttunk először, amit azóta előszeretettel használunk és már arra is rájöttünk hogy nem szabad minden ruhát szárítógépbe rakni...tanultunk a saját hibánkból:( pedig olyan hatékony:)
Főzni is szoktunk, gondolkodunk rajta, hogy nyitunk egy éttermet, itt is saját észleléseinkből tanulunk, de azért mindig megesszük amit főzünk:)

Közösségi programok:
Az első héten kedden, Tiina, a tutorok feje, egy exchange student-es szaunázásra invitált minket. Az este egy diák klubban kezdődött, azért a PINCE közelébe se ér, de azért hangulatos volt. Mindenki iszogatta a kis itókáját, aztán beült a szaunába, h kiizzadja:) Nincs nagy különbség a finn és a magyar (finn) szaunák között, ha az elektromosakat nézzük, csak annyi h itt mindenki meztelenül megy be, amióta itt vagyunk azóta mi is csak meztelenül szaunázunk:) és jó. Persze a lányok néha gátlásosabbak. Ezután a Sauna Party után megismertük az eddig megismert két bulihely közül az egyiket, a Karmát, ez nálunk olyasmi lehet mint a Para, hétközben főleg egyetemisták látogatják. A másik helyre gyakrabban járunk, mert az picit nagyobb és többen is járnak oda, ez az Onnela, ahol már tagok vagyunk, van Member Card-unk, ami ingyenes belépésre jogosít fel és persze akciósan kapjuk a Bambit, ami így is 3-szorosa a bolti árnak.:)
De ebbe nem megyek bele...nem lehet összehasonlítani a két oszág árait, már mi se számoljuk át h mi hány forintba kerülne, csak azt h ennyink van és ezt kell beosztani...próbálunk jó közgazdászok lenni:)...Szóval Onnela egy jó hely, bár mi főleg csak a társaság miatt szeretünk odajárni, mert ezek a finnek nem tudják milyen a jó zene, s bulizni se tudnak úgy mint az otthoniak (ugye Roli?:)...3kor már megy mindenki haza, mert az emberek elvesztik az önuralmukat és hömbölögni kezdenek, amikor a legjobban lehetne bulizni, kicsit furcsák, de a jó társaság kárpótol. Gyakoriak a házibuli jellegű összejövetelek, gyakran összejárunk, mindig más más apartmanban. Múlt hétvégén vasárnap például Yugo-nál voltunk, a Kínai osztálytársunknál, aki valami fergetegesen finom vacsit készített pár osztálytársnak. Én szinte első látásra, falatra beleszerettem az eddig nem nagyon próbált kínai konyhába, de ez még változhat, ne ítélj elsőre:) Andinak a gomba nem tetszett benne annyira, de összességében izlett neki is:)
A héten nálunk és a belgáknál is volt házibuli, ezek általában Onnela napokon kerülnek megrendezésre, csevegéssel, iszogatással,néha kártyázással telnek és utána rendszeresen az Onnelában érnek véget:) A belgák nagyon aranyosak voltak, finom belga sörrel(barna Leffe) vártak minket pénteken. Én nem ittam belöle, de Andi azt mondta nagyon finom volt.:)
Andika, ha emelkedika az est hangulata, akkor mindig előjön otthon elsajátított kedves játékaival ,amit nagy szeretettel tolmácsol a cserediákoknak, több-kevesebb sikerrel:)

A belgákról még nem is meséltem...ők fizioterapeuta gyakorlaton vannak itt, ezért nem említettem őket az osztálynévsorban:) De nagyon jó srácok, sokat bulizunk velük:) Aztán van egy cseh leány, aki Andival nagyon szimpatizál, Jana-nak hívják, ő mérnöksuliba jár. Van egy Dina-nk, aki egy lengyel szociális munkás, ő a litván csajok szülinapján mutatta ki vendégszeretetét:)...Akiket még szeretünk, többek közt a 4 szlovák cserediák, Katarina, Marek, Jaro és Peter...az utóbbi 3 sráccal rendszeresen járok Floorballozni és most úgy tűnik hogy beindul heti rendszerességgel a nemzetközi kosárlabda is, a West Side oszlopos tagjainak(mi) örömére:) Ami a sportot illeti, uszodába is szoktunk járni. Nagyon jól felszerelt a finnek strandja, van lehetőség toronyugrásra, trambulinról ugrálásra (2 magasságból), továbbá: termálmedence, hagyományos- és gőzszauna, csúszda, 8fokos hideg medence (szaunázás utánra-Nagggyon hideg:) , konditerem és persze uszoda is van.

Kirándulni is voltunk már. Elmentünk múlt hét pénteken Vaasaba, amit a Svéd királyi család alapított az 1600-as években (ha nem stimmel, akkor vállalom). Egynapos kirándulásunk során 7 órát gyalogoltunk, elmetntünk a Botteni-öblöt megnézni, meg a kikötőt, (erről is vannak képek), visszafelé várost néztünk és meglátogattuk Finnország egyik legrégebbi múzeumát, ahol két órát időztünk, mert nem tudtunk betelni a látvánnyal és a meleggel:) Még sok kirándulást tervezünk, jövő hétvégén Tampere-be szeretnénk ellátogatni, ami a környék (180km-es körzet) legnagyobb városa és két elsőosztályú hokicsapata van, egy meccsre is jó lenne vmikor eljutni. De ezekről úgyis beszámolunk...